Egyre forróbb a Dél-kínai-tenger térsége - amerikai bombázók és szuhoj klónok feszülnek egymásnak

A kínaiak a Dél-kínai-tenger szigetvilága fölötti igényüket rendszeres légi őrjárattal kívánják ezentúl demonstrálni, ám ezt az USA nem nézi tétlenül, hanem további katonai erőket telepít a térségbe

Szu-30-as vadászgépek és H-6K stratégiai bombázók AWACS légtérellenőrzőkkel és tankerekkel megtámogatva őrjáratoznak ezentúl a Kína által magáénak követelt, jelenleg azonban még nemzetközi vizeknek minősülő terület fölött. A jövő szuperhatalmának növekvő igényeit egyedül az USA tarthatja kordában, hiszen csak ez az ország rendelkezik ehhez megfelelő katonai eszközökkel.

Pedig Kína mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszorítsa riválisát a térségből: 2013-ban kiterjesztette légvédelmi azonosító zónáját a terület fölé, így elvben csak kínai engedéllyel lehetne berepülni, illetve behajózni a vitatott térségbe. Az amerikaiak persze nem veszik figyelembe a területre önhatalmúlag kiterjesztett kínai fennhatóságot, így katonai repülőgépeikkel és hadihajóikkal rendszeresen behatoltak oda.

A Guam szigetén lévő Andersen légitámaszponton állomásozó B-52-es bombázók is rendszeresen megfordulnak a térségben, ahol eddig még gond nélkül tudtak járőrözni, csak személyzetüknek kellett elviselni a kínai légiforgalmi irányítás nem túl békés hangvételű verbális üzeneteit.

Az egyre komolyabb kínai fenyegetőzés hatására az USA is emeli a térségben állomásozó elrettentő potenciálját, alacsony észlehetőségű, nagy sebességre képes B-1B bombázókkal váltva fel az öreg B-52-eseket. De nyomásgyakorlásra szolgál a Dél-kínai-tengert Kelet felöl határoló Fülöp-szegetekre telepített öt A-10 Thunderbolt II-es csatagép, illetve a négy EA-18 Growler elektronikus zavarógép is.

Janes
Military.com