Bár már a kínai hadvezetés is megerősítette, hogy hamarosan levegőbe emelkedhet az ország első - lopakodó kialakítású - interkontinentális hatósugarú rakétahordozója, a napokban a netre felkerült műholdas fénykép azonban még nem erről készült
A világhálón futótűzként terjedő csupaszárny kialakítású repülőgépről készült fénykép az első híradások szerint Csengtuban, a J-20-as vadászbombázókat is gyártó üzem repülőterén készült. Ez azonban téves információ, a valóság az, hogy a felvételen a Pekingtől 30 kilométerre lévő Gaobeidiannál nemrég felépített, a repülőeszközök radarhullám visszaverő tulajdonságait mérő létesítmény területe látható. Az amerikai X-47B drónhoz hasonló kialakítású, sokak által a kínaiak első nagyméretű bombázójának vélt gépet pedig összemérve az ott parkoló könnyű repülőgéppel, az derül ki, hogy az nem éppen egy légi erődhöz fogható méretű: a szárnyainak fesztávolsága csupán 15 méter lehet.
Ennek ellenére biztosra vehetjük, hogy a valódi nagyvasról készült első igazi felvételek is hamarosan megjelennek majd: ezt már a Kínai Légierő parancsnoka is megerősítette tavaly, szavainak pedig kellőképpen hitelt adnak az ország repülőgépipara által az elmúlt néhány évben bemutatott, (kínai viszonylatban) óriási technológiai előrelépést jelentő új katonai repülőgépek.
A haditechnikai téren is robbanásszerűen fejlődő ázsiai nagyhatalom első nagy dobása a 2011-ben levegőbe emelkedett J-20-as ötödik generációs vadászbombázó volt, melynek megalkotására a nyugati katonai szakértők alkalmatlannak tartották a kínai repülőgépgyárakat; ennek ellenére az alacsony észlelhetőségű típus már az alacsony ütemű sorozatgyártás fázisába lépett.
De mindez csak a kezdet volt: a spotterek 2012-ben kapták először lencsevégre a másik ötödik generációs kínai típust, a J-20-asnál jóval kisebb J-31-es vadászbombázót, melyet valószínűleg exportra szánnak.
A nagyméretű repülőszerkezetek fejlesztése terén is hatalmas haladást értek el az ázsiai mérnökök, amire a 2013-ban levegőbe emelkedett Y-20-as teherszállítógép a bizonyíték. A négyhajtóműves transzporter, illetve a 170 személyes C919-es utasszállító fejlesztése során a nagyméretű struktúrák építésében szerzett tapasztalatok már kellőképpen megalapozhatták a H-20-as lopakodó stratégiai bombázó programját.
Bármilyen gyorsan halad is azonban az új csapásmérő eszköz építése, a rendszerbe állításáig még jó pár év el fog telni, addig viszont arra a H-6-os csapásmérő flottára támaszkodhat Kína, melyet folyamatos továbbfejlesztésekkel magas harcértékűre emelt.
Az orosz Tu-16-oson alapuló H-6 típusú közepes bombázók a kínaiak elsődleges légi csapásmérő erejének számítanak, melyeknek több verziója is rendszerben áll a légierő alakulatainál.