A Dél-Amerikába látogató Tu-160-asok egy venezuelai F-16-os kíséretében   © AMNBV

A Karib-tenger kalózai - Légibázist létesítene Tu-160-as bombázóinak a Kreml az USA előszobájában

2018-12-19Katonai repülés

Bár ezúttal még hazatért otthonába a Venezuelában villámlátogatást tett két Blackjack, Moszkva örömmel állomásoztatná hatalmas vasmadarait állandó jelleggel az USA-hoz közeli dél-amerikai országban

Az oroszok tervei szerint - szellőztette meg a Kommerszant és a Nezaviszimaja Gazeta - a nukleáris robbanófejjel felszerelt szárnyas rakéták bevetésére is alkalmas stratégiai bombázók a Karib-tengeren található La Orchila szigetén állomásoznának, az USA közelében.

Ha megvalósul, a Blackjack bázis komolyan befolyásolja majd a térség erőegyensúlyát. Hiába hangoztatta ugyanis az amerikai média a Tupoljevek venezuelai látogatása kapcsán, hogy a bombázók már meglehetősen elavultak, a nagy távolságból bevethető fegyverzetük egyáltalán nem az.

A Tu-160-asok fő csapásmérő eszközének számító Kh-101/102 szárnyas rakéták létrehozása éppen a Szovjetunió széthullásának idején kezdődött meg, és mivel ez a fegyverkategória nagyon fontos volt a szovjet katonai örökséget továbbvivő Oroszországnak, a munkálatokat nem hátráltatta a más területekre akkoriban nagyon jellemző pénzhiány.

Venezuelai Szu-30MK Flanker és F-16 Fighting Falcon a két orosz Blackjack mellett   © AMNBV


© AMNBV



A fegyverről nagyon kevés információ látott eddig napvilágot (az alábbi videó 16:43 képkockájától kezdve némileg megmutatják), de annyit azért tudni, hogy két változata létezik: a Kh-101-es hagyományos robbanófejjel, míg a Kh-102-es nukleáris töltettel rendelkezik. Az alacsony észlelhetőség szempontjai szerint kialakított szárnyas rakétákat egy kisméretű sugárhajtómű hajtja, melynek segítségével a 101-es nem hivatalos adatok szerint 4000, a 102-es pedig 5000 km-es távolságban lévő célpontok elérésére képes.

Az új fegyvereket a Tu-160-as bombázó a belső terében hordozhatja, mégpedig két forgatható indító berendezésre rögzítve 6-6 darabot.


A szárnyas rakéták minél pontosabb célba érkezéséről négy fedélzeti rendszer is gondoskodik. Az alapot egy inerciális navigációs berendezés képezi, amit egy műholdas navigációs vevő pontosít. Az előbbi nem zavarható, viszont pontatlan, a Glonassz és GPS alapú műholdas rendszer ugyan pontos, viszont zavarható.

Ezért van szükség a fontosabb tereptárgyakat felismerő TERCOM rendszerre, ami egy rádió magasságmérő alkalmazásával letapogatja a szárnyas rakéta alatti terepet, és összeveti azt az irányítórendszer memóriájába még az indítás előtt betáplált információkkal.



Az eddig felsorolt három navigációs eljárás a fegyver repülése során folyamatosan működik, és viszonylag pontosan a cél felé kormányozza azt. A tökéletes találat eléréséhez ezek azonban még nem elegendőek, a becsapódás előtt szükség van egy utolsó pontosításra is. Erre szolgál a negyedik berendezés, mely csak a cél közelében aktiválódik. Ez az Otbleszk rendszer, melynek memóriájába a szárnyas rakéta indítása előtt betáplálják a célról készült fényképet, ami alapján az irányítórendszer megkeresi az elpusztítandó objektumot.

A fent felsorolt berendezések összehangolt munkájának eredményeként a Kh-101/102 becsapódása a cél 3-5 méteres sugarú környezetében várható.


Bedőcs Tibor (bedocs.tibor@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media