© US Army

Csaknem 80 drónt vadásztak le az égről a US Army oklahomai hadgyakorlatán

2019-11-19Katonai repülés

Az Egyesült Államok szárazföldi hadserege által szervezett, az USAF erőit is felvonultató háromhetes megmozduláson a katonák az egyre inkább terjedő és sok esetben csapatosan támadó pilóta nélküli repülő eszközök elleni hadviselésre készültek

Az igazi harci drónok, illetve az áruházakból beszerezhető, vagy házilagos módszerekkel megépíthető olcsó pilóta nélküli gépek jelentette veszélyre a szakértők már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet.

A szóban forgó eszközök - a fejlettebbek akár rajokba szerveződve is - képesek például ellehetetleníteni az ellenséges radarok működését, és nem csak valamiféle kifinomult elektronikai zavarással, hanem nagy tömegben egyszerűen csak rázuhanva azokra. De természetesen semmi sem lehet tőlük biztonságban, hiszen apró méretük miatt felderítésük és megsemmisítésük sem egyszerű.



Az USA hadserege a védelmi iparral karöltve már meg is kezdte ellenük a felkészülést, elsősorban lézer és mikrohullámú fegyverek létrehozására koncentrálva.

Nagyon komolyan kell venni az újszerű fenyegetéssel szembeni védekezést, melynek begyakorlására szolgált a US Army által az oklahomai Fort Sillben október 15. és november 6. között megrendezett MFIX (Maneuver and Fires Integrated Experiment) hadgyakorlat, melynek a légierő bevonásával zajló szegmensében öt anti-drón eszközt vetettek be.

Lássuk tehát, milyen szinten tartanak a kéretlen légi betolakodók ellen kifejlesztett technológiák.

Az ATA (Applied Technology Associates) által létrehozott Locust rendszer elektro-optikai és infravörös, valamint passzív rádiófrekvenciás szenzorjai segítségével érzékeli az ellenséges drónokat, melyeket aztán elektronikai hadviselési (EA) eszközökkel, illetve lézerrel (HEL) radíroz le az égről. Az akár pickup teherautók platójára is telepíthető, visszafogott méretekkel rendelkező eszköz fókuszált energianyalábja kb. 1 -, EA rendszere pedig akár 3 km-es távolságra is hatásos.

© ATA



A kevésbé ismert vállalkozások mellett természetesen több (hadi)ipari óriás is megjelent a sokat ígérő anti-drón fegyverek piacán, illetve az oklahomai gyakorlaton. A Boeing a CLaWS (Compact Laser Weapons System) névre keresztelt rendszerével képviseltette magát.


Egy másik nagyágyú, a Lockheed Martin által kifejlesztett ATHENA (Advanced Test High Energy Asset) lézerfegyver képességeit első alkalommal 2017 augusztusában tesztelték az új-mexikói White Sands lőtéren. Ennek során öt Outlaw pilóta nélküli gépet pusztított el, és nyilván Fort Sillben is kivette részét a 80 drón kinyírásában.


Az USAF kutatólaboratóriuma (Air Force Research Laboratory) is kitelepült a közép-nyugati államba THOR (Tactical High-Power Operational Responder) nevű, a fentiektől eltérően mikrohullámmal dolgozó fegyverével.

A 6 méter hosszú szabvány konténerbe csomagolt THOR akár egy C-130 Hercules segítségével is a rendeltetési helyére juttatható, és ott három órán belül üzemkésszé tehető. A nagyenergiájú mikrohullámú sugarakkal dolgozó eszköz kifejlesztése mindössze 15 millió dollárba került, és egy olyan kezelőfelületet sikerült hozzá alkotni, hogy csak minimális mértékű képzettséget igényel a használata. A THOR drónokon kívül földi célok elleni irányított fegyverek levadászására is alkalmas.


A US Army MEHEL (Mobile Expeditionary High-Energy Laser) lézeres drónvadásza első alkalommal 2017 tavaszán mutatkozott be Oklahomában. A nyolckerekes platformra szerelt rendszer akkor még nem a végleges teljesítménnyel dolgozott, az idén viszont már 18 kW-al szállt szembe a drónokkal.


Kolom Dávid (kolom.david@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media