Levegőbe emelkedett a Svéd Légierő részére épített első újgenerációs Gripen
Katonai repülésA Gripen E december 3-án végezte el az első repülését a Saab Linköpingben lévő gyárának betonjáról elemelkedve
A 39-6002-es szériaszámot kapott, háromtónusú álcázófestést viselő gépet a tervek szerint a Saab még az éven átadja a hadsereg beszerzési hivatalának, hogy ott megkezdhessék vele az állami teszteket.
Persze a Gripen NG (New Generation) összesen épült három prototípusával (illetve a programba szintén bevont, némileg átépített JAS-39D demonstrátorral) már eddig is komoly mennyiségű tapasztalat gyűlt össze, és nagyot lendült előre a program. Ha csak az idei évet vizsgáljuk, lezajlottak például az MBDA Meteor légiharc-rakéta integrációs tesztjei, és lépésről-lépésre folyt a típusváltozat repülési határainak fokozatos kiterjesztése.
És hogy miért is van szükség az újgenerációs Griffmadár ilyen átfogó tesztelésére?
A Gripen E komoly átalakuláson esett át a hazánkban is rendszeresített változathoz képest: elődjénél némileg méretesebb repülőgép lett, melynek maximális felszállótömege 16.5 tonnára nőtt, ami 2.5 tonnával haladja meg a C/D verzió ugyanezen paraméterét. Az újgenerációs gép 30 centiméterrel hosszabb, 20 centiméterrel nagyobb fesztávolságú, mint a hazánkban is alkalmazott változat. A nagyobb gép levegőbe emelése komolyabb erőforrást kíván: a Saab erre a feladatra a GE Aviation F414-es sugárhajtóművet választotta.
A Gripen E belső üzemanyagkészlete 40 százalékkal nőtt, ami egyrészt jelentős hatósugár növekedést eredményez, másrészt biztosítja, hogy a típus hosszabb ideig járőrözhessen a levegőben.
Az új Gripen fedélzeti rendszereit tekintve gyökeresen megújult elődjéhez képest: a Raven ES-05 AESA radar, a szélvédő elé épített Skyward-G IRST szenzor, az új datalink, az átépített pilótafülke és persze a kibővült fegyverzet a fejlesztők reményei szerint biztosítja majd, hogy a skandináv gép az elkövetkező évtizedekben uralhassa a légteret.
A Gripen E magas szinten integrált fedélzeti elektronikai rendszereinek működését összefogó szoftver lehetővé teszi, hogy a vadászbombázó pusztán új programok telepítésével további funkciókra tegyen szert, hasonlóan például egy mobiltelefonhoz, ahol az iOS vagy Android operációs rendszerekre telepíthetjük rá a különböző applikációkat.
A fejlesztők ezt úgy érték el, hogy a gép szoftverarchitektúráját két részre osztották: a repülés-kritikus kódot az alapszoftver tartalmazza, minden mást, ami a missziós feladatok végrehajtásához kapcsolódik, tehát a fegyverzetért, a szenzorokért, vagy éppen az adatfúzióért felelős programok egy külön blokkba kerültek.
A Svéd Légierő 60 darab Gripen E változatot rendelt.
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!
