Továbbra is szolgálatban marad a Sárkányhölgy, inkább kémdrónok leépítésével spórol az USAF

A Pentagon február 10-én tette közé a 2021-es évre vonatkozó költségvetési igényét, melyet átböngészve a hidegháború legendás felderítő repülőgépének számító U-2 Dragon Lady rajongói megnyugodhatnak, az ikonikus típus egyelőre nem kerül bontóba

Sőt mi több, újabb lendületet vesz a továbbfejlesztése. Az USAF ugyanis a napokban jelentette be, hogy a Collins Aerospace Systems, illetve a Lockheed Martin speciális részlege, a Skunk Works befejezte a Sárkányhölgyhöz szánt továbbfejlesztett kémfelszerelés, a SYERS-2C tesztjeit. A teljes nevén Senior Year Electro-Optical Reconnaissance System egy olyan optikai rendszer, mely tíz eltérő hullámhosszon dolgozva multispektrális képek készítésére alkalmas.

Számos szakember véleménye szerint kár is lenne a különleges képességű gépektől megválni. Részben azért, mert a 80-as években épült, jelenleg 27 példányból álló U-2-es flotta a gyártó által a sárkányszerkezetre megszabott maximális élettartalmának 80 százalékát még nem használta fel; az eddigi bevetési ütem szinten tartását feltételezve még körülbelül 20 évig repülhetnek a gépek.

Másrészt pedig, mint arra Chris Pocock, a típusról négy könyvet is írt repülési szakértő egy írásában rávilágít, a Northrop Grumman állításával szemben az U-2-esek utódjának szánt RQ-4 Global Hawk drón soha nem lesz képes hozni azokat a rendkívüli paramétereket, amelyekkel a volt Szovjetunió, Kína és Észak-Korea légterében csiszolódott Dragon Lady rendelkezik.

Az U-2-es legalább 3600 méterrel magasabban képes járőrözni a Global Hawkhoz képes, ráadásul emelkedési sebessége is nagyobb. Ugyancsak a Sárkányhölgy mellett szól annak jobb fedélzeti adatrögzítő rendszere, illetve komolyabb kapacitású datalinkje is. Az sem mellékes, hogy az U-2-es nagyobb tömegű hasznos teher szállítására képes.

Chris Pocock a Dragon Lady további előnyének tartja, hogy a típus a Global Hawktól eltérően elektronikai hadviselési rendszerekkel is rendelkezik.

Nem véletlen tehát, hogy a Pentagon jövő évre vonatkozó költségvetési igényében (ha már mindenképpen spórolni kell) inkább az óriásdrón állományának jelentős megnyirbálásával számol: 30 darab Block 30-as és Block 20-as változat kerülne nyugdíjazásra, csupán a legmodernebb Block 40-es tíz példánya maradna rendszerbe.

Persze azért nem kellene túlzásba vinni a robotflotta megritkítását sem, hiszen nem minden téren rendelkezik pilóta vezette konkurensénél rosszabb paraméterekkel a Northrop Grumman automata felderítő rendszere: a Global Hawk ugyanis jelentősen hosszabb missziók teljesítésére képes, mint az U-2-es. Míg az előbbi több mint 32 órát tölthet járőrözéssel, az utóbbi - a pilóta jelenléte miatt - csak 12 órát. Igaz, ha hinni lehet az USAF statisztikáinak, egységnyi idő alatt az U-2-es jóval nagyobb területet képes átfésülni, illetve több felvételt tud készíteni, mint az RQ-4-es.



Persze azért mindenképpen ráfér némi ráncfelvarrás a Dragon Lady rendszereire. A fentebb említett SYERS-2C kamerán felül két frissen fejlesztett kulcsfontosságú felszerelés is eljutott már a repülési tesztek fázisáig: az egyik egy különleges navigációs berendezés, mely a csillagok állását használja fel a gép pozíciójának a meghatározásához. Az új eszköz akkor tehet majd nagy szolgálatot a kémgépek pilótái számára, ha a GPS navigációs rendszer jeleit zavarja az ellenség, ami például Észak-Korea határainak közelében gyakran előfordul.

A másik új eszköz egy AESA radar az U-2-esek szintetikus apertúrájú radarrendszere (ASARS) részére. A megfiatalodott ASARS-2B elődjéhez képest dupla felderítési távolsággal rendelkezik majd, ami nem jön majd rosszul, ha például a már említett Észak-Korea erősen védett légtere körül kell ólálkodni.

Nem marad érintetlen a Sárkányhölgy régi SIGINT (rádióelektronikai hírszerző) rendszere sem. Helyére a hasonló célú, de már következő generációs, a Northrop Grumman által fejlesztett ASIP (Airborne Signals Intelligence Payload) kerül.

És mivel a legendás kémgépet sem lehet örökké üzemben tartani, a típus korszerűsítésével párhuzamosan már zajlik az utódlásával kapcsolatos munka. A Lockheed Martinhoz tartozó Skunk Works egy olyan, nagy magasságban, hosszú ideig járőrözni képes felderítő gépen dolgozik, mely személyzettel, vagy anélkül, egyaránt bevethető lesz.

Az új gép tulajdonképpen egy lopakodósított U-2-es lenne, azt a régi U-2-esek pilótafülkéje köré tervezik megalkotni, megtartva még a nagy előd hajtóművét, illetve annak különleges kialakítású szárnyait is.

A TR-X néven futó programba a hadiipari óriás saját kockázatára vágott bele.