SDB-1-es bombák egy F-15E Strike Eagle törzse alatt   © USAF / Lance Cheung

Arany Hordával söpörné el az ellent az USAF! Új, intelligens fegyverek a láthatáron

2020-07-20Katonai repülés

Az Egyesült Államok nem ül ölbe tett kézzel a minden mást lepipáló, ötödik generációs, lopakodó harci repülőgépei birtokában, a vadászmadarakhoz minden eddiginél ügyesebb fegyvereket fejleszt

A megsemmisítésre kijelölt objektumok felé közelítve az USAF pilótája oldja négy precíziós irányítású bombáját. A fegyverek indítást követően egymással adatkapcsolatban maradva közelítenek céljaik felé, ám eközben még arra is van idejük és lehetőségük, hogy az előttük elterülő hadszínteret szemmel tartsák. Nem is eredmény nélkül: az egyik muníció egy magas prioritású célt fedez fel elérhető közelségben, így pillanatok alatt átszabja a támadó ék feladatait. Két társát ráállítja az újonnan felfedezett objektumra, míg ő párjával folytatja útját az eredeti célok felé.

Mindez nem valamikor a távoli jövőben játszódik, hanem már az idén megvalósulhat. Az Air Force Research Laboratory (AFRL) ugyanis már az éven megkezdi a fenti képességgel megáldott földi célok elleni fegyver tesztjeit.

A minden eddiginél okosabb eszközt a Golden Horde program keretében fejlesztették ki. A csapatos támadásra utaló fedőnév alatt kétfajta intelligens muníció is készül. Egyikük a fenti szcenárióban bemutatott Collaborative Small Diameter Bomb I (CSDB-1) nevezetű bomba, másikuk pedig egy gázturbinás meghajtású, a légvédelem megtévesztésére szolgáló csali, a Collaborative Miniature Air-Launched Decoy (CMALD). Az előbbi tesztelése indulhat az idei év vége felé F-16-osok bevonásával, míg az utóbbi első próbái egy év múlva várhatóak, B-52-esek részvételével.

Az AFRL célja olyan eszközök létrehozása, melyek indítást követően nagyfokú autonómiával rendelkeznek, mesterséges intelligencia szoftverük segítségével az előre meghatározott szabályok alkalmazásával döntésekre is képesek, a hálózatalapú hadviselés elvei szerint egymással is tudnak kommunikálni, a drón swarming esetében megszokottak szerint pedig össze tudják hangolni egymással repülési pályájukat.



A légierős kutatók nem sok időt fecséreltek az alapokra: a gyors és (viszonylag) olcsó prototípusépítési megoldások jegyében a CSDB-1-eshez a Boeing SDB I-es bombájának lézerirányítású verzióját, a CMALD intelligens csalihoz pedig a Raytheon által létrehozott Miniature Air-Launched Decoy szárnyas csalit vették alapul. Nagy energiát fektettek viszont az adatkapcsolatot lehetővé tevő rádió adó-vevőkre, izmosabb fedélzeti processzorok beépítésére, és persze a szoftverre, mely megalapozza az eszközök mesterséges intelligenciáját.


Bedőcs Tibor (bedocs.tibor@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media