Az Arany Hordával támadta a földi célokat az Egyesült Államok légiereje, és teljes sikert aratott
Katonai repülésAz USA nem ül ölbe tett kézzel a minden mást lepipáló, ötödik generációs, lopakodó harci repülőgépei birtokában, a vadászmadaraihoz minden eddiginél ügyesebb fegyvereket fejleszt
A megsemmisítésre kijelölt objektumok felé közelítve az USAF pilótája oldja négy precíziós irányítású bombáját. A fegyverek indítást követően egymással adatkapcsolatban maradva közelítenek céljaik felé, ám eközben még arra is van idejük és lehetőségük, hogy az előttük elterülő hadszínteret szemmel tartsák. Nem is eredmény nélkül: az egyik muníció egy magas prioritású célt fedez fel elérhető közelségben, így pillanatok alatt átszabja a támadó ék feladatait. Két társát ráállítja az újonnan felfedezett objektumra, míg ő párjával folytatja útját az eredeti célok felé.
Mindez nem valamikor a távoli jövőben játszódik, hanem már meg is valósult. Az Air Force Research Laboratory (AFRL) 2020. december 15-én kezdte a fenti képességgel megáldott földi célok elleni fegyver tesztjeit, igaz, a floridai Eglin légibázisról felszálló F-16-os akkor még csak két rombolószerkezetet indított útjára.
A következő forduló, mely immár teljes mértékben megcsillogtathatta az új pusztító rendszer tudását, február közepén zajlott le, immár négy bomba bevetésével.
A minden eddiginél okosabb eszközt a Golden Horde program keretében fejlesztették ki. A csapatos támadásra utaló fedőnév alatt kétfajta intelligens muníció is készül. Egyikük a fenti szcenárióban bemutatott és már ki is próbált Collaborative Small Diameter Bomb I (CSDB-1) nevezetű bomba, másikuk pedig egy gázturbinás meghajtású, a légvédelem megtévesztésére szolgáló csali, a Collaborative Miniature Air-Launched Decoy (CMALD). Az utóbbi első próbáira még várni kell, de várhatóan már az idén belevágnak, B-52-esek részvételével.
Az AFRL célja olyan eszközök létrehozása, melyek indítást követően nagyfokú autonómiával rendelkeznek, mesterséges intelligencia szoftverük segítségével az előre meghatározott szabályok alkalmazásával döntésekre is képesek, a hálózatalapú hadviselés elvei szerint egymással is tudnak kommunikálni, a drón swarming esetében megszokottak szerint pedig össze tudják hangolni egymással repülési pályájukat.
A légierős kutatók nem sok időt fecséreltek az alapokra: a gyors és (viszonylag) olcsó prototípusépítési megoldások jegyében a CSDB-1-eshez a Boeing SDB I-es bombájának lézerirányítású verzióját, a CMALD intelligens csalihoz pedig a Raytheon által létrehozott Miniature Air-Launched Decoy szárnyas csalit vették alapul. Nagy energiát fektettek viszont az adatkapcsolatot lehetővé tevő rádió adó-vevőkre, izmosabb fedélzeti processzorok beépítésére, és persze a szoftverre, mely megalapozza az eszközök mesterséges intelligenciáját.
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!
