A Northrop Grumman megkezdte a japánoknak szánt első RQ-4B Global Hawk drón légi tesztjeit

A felkelő nap országa három amerikai fejlesztésű pilóta nélküli gép megvásárlásáról írt alá szerződést, melyeket 2022 szeptemberére szállít majd le a típust gyártó Northrop Grumman

Japán leendő felderítőgépe április 15-én végezte el az első repülését a kaliforniai Palmdale-ben lévő legendás 42-es üzem betonjáról felszállva.

Az összesen 1.2 milliárd dollárba kerülő program jelentősen megdobja majd a Japán Légi Véderő ISR (Intelligence, Surveillance, Reconnaissance - Hírszerzés, Megfigyelés, Felderítés) kapacitását, hiszen a típus nagyfelbontású szintetikus apertúrájú (SAR) radarjával, illetve elektro-optikai/infravörös (EO/IR) szenzorjaival naponta legalább 100 ezer négyzetkilométer terület átfésülésére képes (ez kb. hazánk területének felel meg).



A Northrop Grumman és partnerei az elmúlt években óriási munkát öltek abba, hogy a pilóta nélküli repülőgéptípus eredetileg nem túl kiemelkedő képességét a nála ugyan jóval öregebb, ám jobb szenzorokkal felszerelt, hidegháborús U-2 Dragon Lady szintje fölé emeljék.

A fejlesztési program eredményeként a Global Hawk (egyebek mellett) megkapta az MS-177A jelzésű nagy hatótávolságú multispektrális kamerát.

Az UTC Aerospace Systems által létrehozott eszköz komoly képességbeli ugrást jelent az előző rendszerekhez képest, hiszen az több mint 160 kilométeres távolságból is nagyfelbontású fényképekkel tudja megörvendeztetni a felderítő bevetést kezdeményező parancsnokokat.

És ez még csak az alapverzió: bár már az MS-177A is multispektrális képeket készít, tíz eltérő hullámhosszon dolgozva, a fejlesztés alatt álló MS-177B hiperspektrális kamerája már a teljes optikai sávot lefedi, több száz eltérő hullámhosszúságú frekvenciát rögzítve. Ez jóval komolyabb felbontású fényképet eredményez, hiszen azokat a részleteket is rögzíteni tudja, amelyeket egy multispektrális kamera - rosszabb spektrális felbontása miatt - nem mutathat ki. Csupán egyetlen hátránya van, mégpedig az egy-egy képhez tartozó gigabájt nagyságrendű adathalmaz.

Az UTC-nél tervezik már a szuperkamera harmadik, C verzióját is, mely már egy újgenerációs eszköz lenne, elődeinél is nagyobb tudással, viszont ennek a finanszírozása még nem megoldott.

A minden egyéb tekintetben a csúcstechnika csúcsát jelentő RQ-4B drón felderítő képességbeli hátrányainak a kiküszöbölésére dolgozta ki a Northrop Grumman azt az adaptert, ami lehetővé teszi a jobb képességű, többek között az U-2-esek és (annak idején) az SR-71-esek által használt szenzorok beépítését. Az adapternek a drónhoz történő illesztése szerkezeti és szoftveres módosításokkal viszonylag egyszerűen megoldható, így a gép igény szerint többféle felderítőkészlet hordozására is alkalmassá válik.

Az MS-177A kamerán kívül eddig már legalább két további eszköz integrálása zajlott le az RQ-4-es új adapteréhez: ezek egyike az a SYERS-2-es elektro-optikai felderítő rendszer, melyet az U-2-esek is használtak annak idején a keleti-blokk kommunista államainak szemmel tartására, a másik pedig a kiemelkedően magas felbontóképességgel rendelkező OBC (Optical Bar Camera).

Hogy aztán a Japán Légi Véderő pontosan milyen felszereltséggel kaphatja majd meg égi kémrendszerét, arról nincs információ.