CFT-tartályokkal felszerelt Advanced Super Hornet demonstrátor   © Boeing

Nem kér a US Navy a Block 3-as Super Hornetek illeszkedő pót-üzemanyagtartályából

2021-08-30Katonai repülés

Az F/A-18E/F vadászbombázó következő generációjának létrehozásába 2018 elején vágott bele a Boeing; az eredeti elképzelések még a géptörzs felső részére applikált üzemanyagtartályok alkalmazásával is számoltak, ám azóta némi változás történt

2020. június 17-én egy együléses és egy kétüléses változatú Block 3-as Super Hornet érkezett a marylandi Patuxent River támaszpontra. Bár az újgenerációs Lódarazsak ezen első két példánya nem rendelkezett a típusváltozat leglátványosabb újdonságának számító illeszkedő pót-üzemanyagtartályokkal (CFT - Conformal Fuel Tank), ekkor még úgy tűnt, a gyártó belátható időn belül pótolja majd azokat.


A napokban aztán kiderült, a haditengerészet egyelőre lemondott a hatósugár ily módon történő növeléséről, leállítatta a tartályokkal kapcsolatos munkát a Boeingnél. Bár a pontos okokat nem közölték, az Aviation Week információi szerint a CFT-vel felszerelt Super Hornetek állítólag rosszul viselnék a repülőgép-hordozó fedélzeti üzemeltetés közben a sárkányszerkezetüket érő többletterheléseket.

A gyártósorról mindenesetre az illeszkedő pót-üzemanyagtartályok későbbi használatára alkalmas állapotban kerülnek le a gépek (az alábbi videón az első Block 3-as), hiszen a potenciális külföldi vásárlók úgysem úszó repülőterekről üzemeltetnék őket.


Persze a CFT nélkül is óriási képességnövelést hoz a Block 3-as upgrade. A Pentagon célja ugyanis a típus fedélzeti rendszereinek gyökeres megújítása, hogy a Super Hornet megfeleljen a következő évtizedek követelményeinek is, és legalább a 2040-es évekig szolgálatba maradhasson.

A Super Hornet Block 3-as változata a remények szerint méltó párja lesz a US Navy hajóin szolgáló F-35-ösöknek, melyekkel azonban nem a lopakodó képesség korábban elképzelt fokozásával kelne versenyre, hanem a harctéri információs hálózatba történő nagyfokú integráltságával.

A 2013-ban bemutatott, a jövő Lódarazsaihoz szánt technológiákat felvonultató Advanced Super Hornet esetében ugyanis még kiemelt figyelmet fordítottak a radarral történő észlelhetőség további csökkentésére, többek között a törzs alá függeszthető, lopakodósított konténerbe helyezve a típus fegyverzetét.

Azóta azonban némileg változott a széljárás, és egy harci repülőgép radarkeresztmetszetének alacsony szintre szorítását a katonai szakértők már nem tekintik az egyedüli, önmagában is elégséges megoldásnak.



Hogy a típusváltozat a következő évtizedekben is megállja majd a helyét, fejlesztői igencsak ügyesen válogatták össze kulcsfontosságú elemeit: nagysebességű datalink, új, nagyméretű pilótafülke kijelző, Lockheed Martin AN/ASG-34 IRST konténer, Raytheon APG-79 AESA radar, Harris AN/ALQ-214 integrált elektronikus önvédelmi rendszer (IDECM) biztosítja az elvárt képességnövekedést.

Mint már említettük, tavaly júniusban egy együléses és egy kétüléses változatú Block 3-as Super Hornet érkezett a marylandi Patuxent River támaszpontra, hogy a Navy megkezdhesse tesztelésüket. Őket egy 2019-ben kötött, 4 milliárd dolláros szerződés értelmében további 78 új építésű példány követi majd. Ezen megrendelés első gépei várhatóan még az idén megérkeznek a haditengerészethez, és a szállítások egészen 2024-ig folytatódnak, két vasmadár / hónap ütemezéssel.


Magocsi Gábor (magocsi.gabor@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media