© OAK

Levegőbe emelkedett az oroszok első, önállóan épített stratégiai bombázója, egy Tu-160M Blackjack

2022-01-13Katonai repülés

A most bemutatott Tu-160M alapverzióját még a szovjet időkben fejlesztették ki és gyártották; a birodalom szétesésével a beszállítók nagy része tönkrement, vagy éppen külföldre szakadt, úgyhogy most a komplett ipari hátteret újra fel kellett építeni

Január 12-én a Kazanyi Repülőgépgyár (KAPO) betonjáról levegőbe emelkedett az ismételten gyártásba vett, gyökeresen modernizált Tu-160 Blackjack első példánya.


A Tu-160M (korábban Tu-160M2-ként is hivatkoztak rá) megjelölést kapott stratégiai bombázót, vagy, ahogy az oroszok becézik, Fehér Hattyút, kilenc további társával egyetemben 2027-ig kell az Sz.P. Gorbunova nevét viselő üzemnek átadnia a légierőnek. A cég az első körben megrendelt bombázók összeszerelése után sem marad munka nélkül, hiszen a tervek szerint 2035-ig összesen 50 darab Tu-160-as beszerzését tervezi a védelmi minisztérium.

Az első új építésű Blackjack elkészültét már évekkel ezelőtt 2021-re lőtték be, ám amikor egy 2021. augusztus végi miniszteri vizit kapcsán nyilvánosságra kerültek a fotók az építés alatt álló gép állapotáról, kizártnak látszott, hogy ez összejön.

A most levegőbe emelkedett gép 2021. augusztus végi állapota   © kormányzati sajtószolgálat


© kormányzati sajtószolgálat


© kormányzati sajtószolgálat



Végül azonban csak sikerült összerakni az óriást, ám a háttérinformációk szerint, mint lentebb olvashatjuk, van egy kis csalafintaság is a dologban.

A Business Online 2021. november közepén számolt be a szinte a teljes orosz gyáripart megmozgató programról, nem titkolva a körülötte gyülekező sötét fellegeket sem. Az írásból az derült ki, hogy felsőbb utasításra még 2021 vége előtt mindenképpen össze kellett dobni a gépet. Az ok pedig - azon felül, hogy a már sokszor beígért dátumtól az ország legfelsőbb politikai és katonai vezetőinek kellemetlen lett volna eltérniük - az első Tu-160-as prototípus első repülésének 2021. december 18-ra eső 40. évfordulója, melyet a típus újjászületése koronáz meg.

A bombázó építése során összeszedett csúszás egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen óriási kihívás volt megszervezni az 1984-1992 között sorozatban készített típus ismételt gyártását, mivel a korábbi beszállítók egy része már nem is létezik, vagy éppen az ellenséggé lett Ukrajna területére szakadt. Jól jelzi, hogy az elmúlt években milyen ex-szovjet technológiai készségek maradtak kihasználatlanul (már amelyik el nem tűnt a süllyesztőben), hogy a KAPO szakembereinek például több mint 20 évnyi pauzát követően kellett ismét beüzemelniük a hatalmas titán részegységek hegesztését végző berendezéseket.


A novemberben a Business Online számára név nélkül nyilatkozó források - a fentieken túlmenően is - elég elkeserítőnek látták a program állását, illetve a KAPO helyzetét. Bár egy részüknek nem volt kétsége afelől, hogy a gép időben elkészül majd, ám az szerintük csak a meglévő, szolgálatban álló bombázókból kiszerelt, és az újba beépített részegységek felhasználásával megvalósítható. Ez egyébként ugyanígy zajlott a 2017-2018 fordulóján légi tesztekre fogott, egy régóta porosodó befejezetlen sárkányszerkezet felhasználásával épített Blackjack esetében is, mellyel szintén az orosz hadiipar újjáéledését kívánták demonstrálni Putyinék.

Az online magazint informálók szerint igencsak elszomorító a Tu-160-as projekt beszállítóinak helyzete is. Még az avionikai rendszerekkel foglalkozó kutatóhelyek, gyártók közül is sok megszűnt a Szovjetunió bukását követően, és a megmaradtak is pénzhiánnyal küszködnek. Ráadásul sok fejlesztésük még jelenleg is a kommunista időkben született eredmények továbbgondolásán, csiszolásán alapul.

Az biztos, hogy a Tu-160 Blackjack ismételt gyártásba vétele egy elképesztő méretű megaprojekt (ezt az Egyesült Repülőgépgyár elnöke fogalmazta meg nemrég, hozzátéve azt is, hogy még a Szuhoj PAK-FA programja is messze eltörpül mellette). A szovjet időkben 700 különböző szervezet dolgozott ezen a feladaton, megfelelő méretű pénzügyi támogatással. Ezt Oroszország már nem tudja biztosítani, amit pl. az is jelez, hogy a KAPO tervezett átszerszámozása, korszerűsítése is zátonyra futott. Ráadásul a katonai kiadások folyamatosan csökkennek, így az éven még kevesebb jut majd fejlesztésekre, leszámítva persze néhány kiemelt területet.



A kazanyi üzemnek úgy kell ráállnia a bombázók sorozatgyártására, hogy az elmúlt két évtizedben szakembergárdája nagyjából csak évi egyetlen egy Tu-214-es összerakására volt kalibrálva. Ráadásul pedig a jobban fizető környékbeli cégek kedvéért az emberek jelenleg is csapatosan hagyják ott a gépsorokat.

Jól jelzi a problémákat, hogy míg az egykori szovjet ipar az 1974-es központi bizottsági rendeletet követően 7 év alatt a nulláról nekiindulva kifejlesztette és levegőbe emelte a változtatható szárnynyilazású típust, most ennyi idő kellett csak a modernizálásához - ami jórészt az elektronikát érinti -, és persze az elveszett ipari potenciál pótlásához.

Az újgenerációs Blackjack leginkább elektronikus rendszerei tekintetében jelent óriási minőségbeli ugrást: az oroszok által Fehér Hattyúnak becézett gép megújult fedélzeti berendezéseit a KRET konszernhez tartozó elektronikai vállalatok fejlesztették. Azok mintapéldányait már korábban beszerelték egy Tu-214-es utasszállítóból kialakított repülő laboratóriumba, így a bombázó komplett fedélzeti elektronikus rendszeréről, beleértve a radarját is (a szentpétervári Zaszlon cég NV1.70 jelű berendezése), már bőven gyűlt össze üzemeltetési tapasztalat.

Levegőben a Tu-214LMK   © Dmitrij Romasko



Az orosz elnök 2015-ben 50 darab Tu-160M2 jelzésű stratégiai bombázó legyártásáról döntött, hogy azok kiegészítsék a légierő által jelenleg használt 16 darab, a fedélzeti rendszereit tekintve már meglehetősen elavult (igaz jelenleg modernizáció alatt álló) stratégiai csapásmérő gépparkot.


Magocsi Gábor (magocsi.gabor@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media