Szu-30SzM Flanker   © Vadim Savitsky

Az oroszok is tudják, hogy harcba küldött gépeik nem felelnek meg napjaink elvárásainak, I. rész

2022-05-05Katonai repülés

Az Orosz Légierő meglepően sok gépe került eddig veszteséglistára Ukrajna fölött; a Szuhojok napjainkban már megbocsájthatatlannak minősülő hiányosságaival a hadvezetés is tisztában van, elindították modernizációjukat, csak hát elkéstek vele

Fényképes bizonyítékokkal is alátámasztva már kilenc Szu-34 Fullback, illetve öt Szu-30SzM Flanker vadászbombázó pusztult el az invázió során. Ez az, ami biztos, de a putyini invázióval birkózó ukrán erők ezen felül még nagyon sok további kétüléses Szu-27-es leszármazott megsemmisítéséről is hírt adtak.

Ezen két típus gyártása már kb. 20 éve zajlik (a Szu-30SzM esetében a vele nagyrészt megegyező Szu-30MKI-t vettük számításba), és ezalatt bizony a már a kezdetben sem a topon lévő fedélzeti rendszereiken nem sok mindent változtattak.

A típus Szíriában is jelen van   © MoD



Pedig nagy szükség lett volna rá! (az MKI verzió esetében az indiaiak már régóta kiabálnak érte)

A súlyos mulasztást némileg érthetetlenné teszi, hogy a mélységi upgrade-jükhöz szükséges eszközök nagy része már kb. 10 éve sorozatban készül a legmodernebb, nagy mennyiségben rendszerben álló orosz vadászbombázó, a Szu-35Sz Flanker részére. Sőt, akár még egy igazán naprakész gépet is tudnának faragni az MKI / SzM párosból a Szu-57 Felon esetében alkalmazott rendszerek felhasználásával.

Indiai Szu-30MKI vadászbombázók   © Laure-Anne MAUCORPS



A Szu-30-as és a Szu-34-es modernizációjáról már rég elkészültek a tervek, ám az első teljes értékű mintapéldányok (a szériapéldányokról már nem is beszélve) csak nem akarnak összeállni.

Nézzük, mire is lenne szüksége a külföldi vevők körében amúgy viszonylag nagy népszerűségnek örvendő Szu-30MK família SzM / MKI tagjainak!

A radar

A kétüléses, előszárnyas, szupermanőverező-képességű típuscsalád gyökeres modernizálását a legnagyobb üzemeltetőnek számító India (272 gép mínusz a baleseti veszteség) már legalább egy évtizede próbálja kijárni. Megegyezniük azonban nem sikerült még az oroszokkal, talán azért, mert "túl sokat" kérnek.

Az extra igény valószínűleg egy AESA radar lenne, amit az amerikaiak már vagy 20 éve alkalmaznak, az európai repülőgépgyárak mostanában álltak rá a szállítására, az oroszok pedig a Szu-57 Felon számára alacsony ütemben gyártják.

Az óriási képességbeli ugrást jelentő lokátort valószínűleg az elégtelen gyártókapacitás miatt nem kaphatták meg eddig az indiai MKI Flankerek; egy ilyen szenzor ugyanis több mint 1000 adó/vevő modulból áll, és azokat állítólag robotizálás nélkül, kézzel gyártják a Rjazanyi Állami Műszeripari Vállalat dolgozói.

Az AESA radar helyett a Szu-35-ösöknél alkalmazott Irbiszt nyomnák az oroszok, ám az Indiának nem kell, a vörös csillagos SzM gépek esetében pedig valószínűleg a pénzhiány akadályozza a megjelenését.

Irbisz radar   © Vitaly V. Kuzmin



Márpedig e szenzor cseréje kulcsfontosságú, hiszen az SzM / MKI rendszerei közül a leggyengébb láncszem a mai csúcsradarok képességeitől egyre inkább leszakadó, amúgy meglehetősen nagy teljesítményű, PESA (passzív elektronikus sugáreltérítéses) antennával ellátott N011M Barsz radar.

A Barsz egy Szu-30MKI orrában   © Irkut



Nem meglepő módon a szenzort kifejlesztő Tyihomirov NIIP kutatóintézet szakemberei már régóta képben vannak az eszköz elavultságát illetően, így már legalább másfél évtizede kidolgozták a berendezés képességeinek javítását célzó eljárásokat.
Ennek során bizonyos alkatrészek cseréjével lehetővé válna a radar hatótávolságának és az egyidejűleg követhető, vagy éppen támadható célok számának növelése. Javulna a radar térképező üzemmódban nyújtott teljesítménye mind a felbontást, mind a hatótávolságot tekintve, új üzemmódok bevezetése válna lehetővé, továbbá nagyobb távolságból is alkalmazhatóak lennének a gép fegyverei.



A módosításokat követően végül is a Szu-35-ösökön alkalmazott N035 Irbisz-E radar képességeit kapná meg a Szu-30-asok orrába épített eszköz, ami nem meglepő, hiszen az Irbisz-E a Barsz egyenes ági leszármazottja.

Sorozatunk második, befejező része.


Bedőcs Tibor (bedocs.tibor@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media