A kínai űrszerkezet vélhetőleg a képen látható amerikai X-37B drónra hasonlíthat   © Boeing

Már a második bevetését teljesíti a kínaiak többször használható, automata mini űrrepülőgépe

2022-08-16Katonai repülés

A vélhetőleg az amerikai X-37B űrjárműre hasonlító eszköz augusztus elején indult második útjára. Bár a küldetést polgári célú missziónak állította be az ország hivatalos hírügynöksége, az valószínűleg inkább katonai jellegű

"A világűr békés célú felhasználásának elősegítése". Az állami Hszinhua hírügynökség így deklarálta azt a missziót, mely augusztus 4-én a Góbi-sivatagban található Csiucsüani űrközpontból egy Hosszú Menetelés-2F típusú rakétára támaszkodva vette kezdetét.

A kínaiak újrahasználható automata űreszközéről ennél többet azonban nem tudni, valós feladatát sűrű homály fedi. Ugyanez a helyzet egyébként hasonszőrű amerikai társával, a Boeing által épített X-37B mini űrrepülővel: a tengerentúli programot a "többször felhasználható pilóta nélküli űreszközökkel kapcsolatos technológiák fejlesztésének elősegítése" mesével leplezik.

A kínai űrdrón az első tesztrepülését 2020 szeptemberében hajtotta végre. A szerkezet akkor két napot tartózkodott Föld körüli pályán, majd vélhetőleg az ország északnyugati részén, a Takla-Makán-sivatagban található légibázison landolt.



Az elképzelések szerint az űreszköznek nem csak a feladatköre, hanem a kialakítása is az amerikai X-37B-hez hasonlít.

Mind a kínai, mind pedig az amerikai fedősztori a védelmi szakértők szerint egyértelműen az űrsiklók valós, felderítő küldetéseinek a leplezésére szolgál. Abban teljes az egyetértés, hogy Washington lényegében bármit megtehet a 2010-ben első alkalommal az űrbe küldött saját játékszerével: többek között felderítésre, ellenséges műholdak megsemmisítésére, vagy éppen azok befogására használhatják.

Legvalószínűbb azonban az első opció. Az X-37B méretes (2.1 m x 1.2 m), az űrben kinyitható ajtókkal takart rakterébe meglehetősen sok szenzor beszerelhető: többek között ELINT (elektronikus hírszerző), COMINT (távközlési hírszerző), SIGINT (rádióelektronikai hírszerző) rendszerek, hagyományos és termokamerák, illetve különféle célú, többek között SAR (szintetikus apertúrájú) radarok közül válogathatnak a bevetés tervezői.

© USAF


© Boeing


© USAF


© USAF


© USAF




A fentiek segítségével begyűjtött információkat a mini űrrepülőgép valós időben képes átjátszani a földi irányító állomásra műholdas adatkapcsolaton keresztül.



A felderítő szerepkör valószínűségét támasztja az is alá, hogy az OTV (Orbital Test Vehicle) néven is ismert eszközt a második küldetése során például olyan pályára küldték, ahonnan az ráláthatott Kína, Pakisztán, Irán és Észak-Korea területére. Ráadásul különleges bevonatának köszönhetően a Földről a legerősebb távcsövek is csak nehezen észlelik, így nem is lehet az átrepülésére felkészülni, ellentétben például az ismert pályákon repülő kémműholdakkal. Ez utóbbiak esetében bevett gyakorlat, hogy átrepülésük előtt a rejtegetni való dolgokat egyszerűen fedett helyre vontatják, vagy éppen álcázzák.


Kolom Dávid (kolom.david@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media