További Szu-34-eseket kapott az Orosz Légierő, ám ezek még mindig nem a feljavított gépek

Az Ukrajna elleni háborúban komoly szerepet vállaló, súlyos veszteséget elszenvedett típusból négy új építésű példányt vehetett át a vörös csillagos szervezet

November 16-án jelentette be az Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat, hogy a novoszibirszki üzemük további Szu-34 Fullback vadászbombázókat adott át a légierő részére.

Valószínűleg négy NVO változatról van szó, melyből az idén, illetve tavaly már kaptak az alakulatok 4-4 példányt.

No de kell is az utánpótlás! Az oryxspioenkop.com honlap tanúsága szerint, mely kizárólag a fényképfelvételekkel alátámasztott háborús veszteségeket listázza, eddig már 17 Szu-34-est vesztett az orosz hadsereg. Ezt a számot annak fényében érdemes értelmezni, hogy a típusból - beleértve az előszéria példányait is - eddig összesen 151 épült, tehát már több mint 10 százalékuk megsemmisült a Kijev ellen indított értelmetlen háborúban.



A kétüléses vadászbombázó legújabb, NVO változatának gyártása jelenleg egy 2020-as, huszonnégy gépre vonatkozó szerződés alapján zajlik.

A Szu-34NVO azonban még messze nem egyenlő a már nagyon várt, gyökeresen megújított, M verzióval. A napjainkban már alapkövetelménynek számító, és a típus önvédelmi képességére jótékony hatást gyakorló rakéta közeledés-jelző érzékelők, illetve a vadászbombázó törzsének alsó részébe süllyesztett elektro-optikai felderítő és célzó rendszert váltó modernebb eszköz megjelenésére még egy ideig várni kell.

Ezt a változatot a Fullback szíriai éles bevetései során szerzett tapasztalatok felhasználásával hozta létre a Szuhoj.

Az upgrade keretében modernizált EW (Electronic Warfare) rendszert kapott a típus: az elektronikai hadviselés életbevágó feladatát a Szu-34-esek esetében már eredetileg is a szárnyvégekre függesztett L-175V Hibini konténerrel oldották meg, de most ennek a képességeit megnövelték, így az már nem csak a saját gép védelmét látja el, hanem egy kisebb köteléket is képes oltalmazni.

Az NVO esetében a fegyverrendszerbe is belepiszkáltak némileg, többek között új, precíziós pusztító eszközök integrálásával.

Az EW blokkjaihoz hasonlóan szintén konténerbe csomagolva érkeztek a legnagyobb dobásnak számító elemek is, hiszen a típushoz három új függesztményt is kifejlesztettek, melyek jelentősen kibővítik a vasmadár képességeit.

Az első nem is annyira új, hiszen az UKR-RT jelzésű ELINT (elektronikus hírszerző) konténer tesztjeit már 2016-ban lezongorázták, így az valószínűleg már meg is jelent a csapatoknál, illetve a szír és az ukrán harcmezők fölött.

A Tu-214R elektronikus hírszerző repülőgép hasonló célokra szánt M-410-es rendszerén alapuló eszközt a 2000-es évek elejétől fejlesztette a légvédelmi rakétáiról ismert Almaz-Antei hadiipari óriás egyik tagvállalata.

A berendezés segítségével a Szu-34-es alkalmassá válik az ellenséges erők kommunikációs központjainak, főhadiszállásainak, radarjainak, vagy éppen a pilóta nélküli eszközöket irányító központjainak beazonosítására, felderítésére.

A másik két konténerről 2019-ben jelentek meg az első információk. Egyikük az UKR-OE azonosítót kapta. Ebbe egy elektro-optikai felderítő készletet szereltek, mely egy Antrakt kamerából és egy M433 Raduga-VM infraszkenerből áll. A másik UKR-RL fedőnév alatt fut, ebbe az M402 Pika-M (Spike M) típusú oldalra néző radart applikálták, melynek exportváltozata max. 300 kilométerre lévő célokat képes detektálni.