Az SSJ-NEW csökkentett méretű modelljét a Moszkva melletti Zsukovszkijban tevékenykedő Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet (CAGI) vizsgálta
Az orosz polgári repülőgépgyártás felrázására szánt, SuperJet névre keresztelt, SSJ-100 megjelölést kapott utasszállító első példánya 2008. május 19-én rugaszkodott el a betonról, 2020 tavaszán pedig már a 200. repülőgép is a levegőbe emelkedett. A részben francia alkatrészekből álló SaM146 hajtómű, illetve az egyéb rendszereket tekintve szinte totális nyugati részarány (kb. 90 százalékos) miatt az Ukrajna lerohanása miatt Moszkvára kivetett nyugati szankciók miatt a típus további gyártására azonban egyelőre keresztet vethet az Egyesült Repülőgépgyártó Vállalat (OAK).
Csak a fejlesztés alatt álló SSJ-NEW változat segíthet majd a helyzeten, bár az sem lesz egy könnyű menet: a hivatalosan RRJ-95NEW-100 nevet viselő repülőgépet ugyanis (még az invázió előtt) úgy tervezték, hogy abban ugyan amerikai eredetű alkatrész nem marad, de egyéb külföldi részegység az igen, mégpedig - a változatlan hajtóművön felül - nagyjából 10 százalék közelében. A mostani helyzetben viszont még ez is sok (az oroszok ugyanis képtelenek beszerezni azokat), így a mérnököknek ezek kiváltásához is hozzá kell fogniuk.
Mondani sem kell azonban, hogy ez a 10 százalék már olyan high-tech komponenseket takar, melyeket Oroszország, ha a feje tetejére áll is, képtelen gyártani. A szükség azonban nagy úr, így valószínűleg valamilyen degradált képességű elemmel fogják őket pótolni, ami viszont könnyen a repülésbiztonság rovására mehet.
Az SSJ-NEW projekt azonban még messze áll a végkifejlettől: az augusztusban elkészült központi törzselem statikai tesztjeit a CAGI (Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben) laborja végzi jelenleg is Zsukovszkijban.
A PD-8-as próbapados kísérleti üzemét egyébként májusra végezték el az oroszok, akik most arra készülnek, hogy egy Il-76LL repülő laboratórium szárnya alá szerelve a levegőben is próbára tegyék a szerkezetet.
Maga a PD-8-as a pár éve repülő korszerű PD-14-es kisebb teljesítményű, 7.9 tonna tolóerőt produkálni képes változata, ám még messze nem piacképes. Gázgenerátorát (mely magában foglalja a kompresszort, az égésteret, valamint a turbinát) első alkalommal 2021-ben gyújtották be, a komplett hajtómű földi kísérleti mintapéldánya pedig 2022 legelején került a tesztpadra.
Az erőforrás legkorábban 2024-ben jelenhet majd meg a SuperJet szárnyai alatt, így a várhatóan 2023 elején levegőbe emelkedő SSJ-NEW proto még a régi hajtóművek segítségével fog elrugaszkodni a betonról.