A Dassault féle vadászbombázó jelentősen modernizált F4 változatának létrehozásáról 2017 közepén döntött a francia védelmi miniszter, 2019-ben indult a fejlesztői munka; most a kétlépcsősre tervezett ráncfelvarró projekt első üteme valósult meg
Négyévnyi fejlesztői munkát követően az Armée de l'Air átvette az első F4 szabványú Rafale vadászbombázóját.
A délnyugat franciaországi 118-as légibázison található Légi Hadviselési Központba került vasmadár egészen pontosan egy F4.1 változat, mely egy köztes állomás a modernizáció minden elemét tartalmazó, de majd csak 2025 után elkészülő F4.2 irányába.
A 4.1-es csomag a feljavított képességű AESA radart és sisakkijelzőt, illetve az 1000 kg-os Sagem AASM Hammer precíziós bomba integrációját foglalja magában.
A most átadott gép többlettudását egy F3R változatból, kizárólag szoftverfrissítéssel hozták létre.
A komplett F4 - mint az alábbiakban láthatjuk - ennél persze jóval többet foglal majd magába, nem véletlenül kell még várni rá pár évet.
A Rafale továbbfejlesztésének irányát a védelmi beszerzési ügynökség (DGA) szakemberei egyengetik. Az általuk készített tanulmány négy kulcsfontosságú területet jelöl meg, ahol a jelenlegi F3-as szabványú vadászbombázók jelentős továbbfejlesztése szükséges.
A DGA az F4-es Rafale esetében már a Thales által fejlesztett, Contact nevet viselő szoftverrádió (software defined radio) alkalmazásával számol. Ez jelentősen eltér a hagyományos rádióelektronikai eszközöktől, ahol hardveresen kialakított részegységek valósítják meg az egyes funkciókat, és ahol hagyományos gombokkal, tekerőkkel történik a rendszer kezelése. A szoftverrádió esetében a ténylegesen rádiófrekvenciás részegységek (erősítők, keverők, szűrők, stb.) száma minimális, szinte mindent szoftveresen valósítanak meg, nem beszélve arról, hogy az ilyen eszközök már számítógépes kezelőfelülettel rendelkeznek
A Contact természetesen nem csak beszédkapcsolatra alkalmas, hanem adatátvitelre is, akár műholdas kapcsolaton keresztül is.
Az ügynökség véleménye szerint a Rafale szenzorjait is olyan szintre kell emelni, hogy azok a következő évtizedben is megállják majd a helyüket. Az RBE2 AA AESA radarnak például javítani kell a gyorsan mozgó földi célpontok detektálási képességén, de muszáj még csiszolni a pilótafülke elé szerelt passzív optikai szenzorok (OSF) tudásán is.
A Thales által fejlesztett rendszernek különösen az érzékelési tartományát kell kiterjeszteni, mind az alacsonyabb, mind pedig a magasabb frekvenciák irányába.
Ezeken túlmenően a DGA egy francia fejlesztésű sisakkijelzőt is szeretne már végre látni a kacsaszárnyas vadászmadarak személyzetének üstökén, mert például a katariak által 2015-ben megrendelt gépeket izraeli fejvédőkkel volt kénytelen a Dassault felszerelni.
A típus szenzorjait a Thales Talios nevű többfunkciós célzókonténerével egészítenék még ki, mely a jelenleg alkalmazott hasonló feladatú, de már nem az élvonalba tartozó Damoclest váltaná fel.
A Rafale fegyverzetét is meg kell újítani a következő évtized közepére. Modernizált Scalp szárnyas rakétákkal, valamint a Sagem AASM Hammer levegő-föld precíziós irányítású rakéta továbbfejlesztett AASM Evolution változatával bővülne a típus által hordozható földi célok elleni arzenál. A vadászbombázó légiharc fegyverzete pedig a Mica NG rakétával egészülne ki.
A DGA által megjelölt negyedik továbbfejlesztendő terület meglehetősen meglepő, de bizonyára szükséges: az a Rafale megbízhatóságán szeretne javítani.