Ukrán kézbe került a Mennydörgés, az oroszok újgenerációs rakétájának egyben maradt roncsa

A Tactical Missiles Corporation (KTRV) által létrehozott moduláris felépítésű, 9-A-7759 jelzést viselő, Grom, azaz Mennydörgés nevű repülőgép-fedélzeti fegyvercsalád három tagból áll, az E1 verzió maradványa került most elő a harctéren

Ukrán katonák bukkantak az orosz légierő legújabb precíziós fegyverének, a Grom-E1 rakétának a viszonylag épségben maradt roncsaira.

A Grom, azaz mennydörgés két fő változatban készül: míg a Grom-E1 (9-A-7759) rakétahajtóművel rendelkezik és kb. 120 km-es hatótávolsággal bír, addig a Grom-E2 (9-A1-7759) esetében az erőforrás modulját egy extra harcirészre cserélték, siklóbombává konvertálva a rakétát. Ez, az indítás profiljától függően, 60-70 km megtételére képes.

A siklóbomba verzióból készült a Grom-D (9-A2-7759) jelölésű, meglehetősen pokoli pusztításra képes eszköz is. Esetében egy lézeres magasságmérő modul biztosítja, hogy még a földet érés előtt, az előre (6-12 méter közé) beállított magasságban robbanjon.

Merthogy egy vákuumbombáról (más néven termobarikus fegyverről) van szó, mely a nukleáris eszközök után - köszönhetően speciális hatásmechanizmusának - a legnagyobb pusztító erővel rendelkezik: első lépésként gáz halmazállapotú robbanóeleggyel telíti a cél környezetének légterét, amit aztán berobbantva nagyobb rombolást végez, mint egy hagyományos töltetű bomba.

A pusztítás első hullámát egy kis robbanótöltettel begyújtott üzemanyag-párafelhő hosszantartó nyomása okozza, a másodikat az utána keletkező vákuum, a harmadikat pedig a rettenetes hőfokú (2500-3000 Celsius) tűz.

A vákuumbombákat az amerikaiak már a vietnami háborúban is széleskörűen használták, majd bevetették az afganisztáni harcokban is. Az oroszok Csecsenföldön alkalmazták, és már számos (köztük rakéta sorozatvetőből indítható) változatát is kifejlesztették.

A Grom-D azonban légi indítású, és az E1, illetve az E2 változathoz hasonlóan a vadonatúj Szu-57 Felon vadászbombázó, illetve az Orosz Légierő más korszerű repülőgépei is bevethetik.

Mindhárom Grom nagy távolságra való eljutását az indítást követően kinyíló szárnyak teszik lehetővé.

A rendelkezésre álló információk szerint az eszköz jelenlegi verziói kombinált műholdas / inerciális navigációs rendszer segítségével találják meg a célokat - az orosz GLONASZSZ és az amerikai GPS jeleit egyaránt használva -, de a későbbi modellek valószínűleg további (és nem mellékesen pontosabb, illetve kevésbé zavarható) célra vezető szenzorokat is kapnak majd.

A Mennydörgés változatok hordozhatósági és indítási tesztjei 2017 végén kezdődtek Szu-34 Fullback vadászbombázók bevonásával. Elsőként mindjárt egy vákuumbombával indítottak, 10 ezer méterről, Mach 1.2 sebességgel útjára bocsájtva a fegyvert.

A második start során egy rakétameghajtású változat, a 9-A-7759 volt soron. Ez 10 ezer méterről Mach 1.4-nél indult, 70 kilométerre lévő cél ellen, amit viszont az irányítási rendszer hibája miatt elvétett.

A harmadik starthoz az alap siklóbombát, a 9-A1-7759-et tárazták be. Ez 10 ezer méterről indult 1.2 Mach-nál, 20 kilométerre lévő cél ellen, amitől 4 méterre csapódott be.

Negyedszerre a 9-A-7759 gyújtotta be rakétahajtóművét. 500 méteres magasságból indult, 0.8 Mach-nál, 33 kilométerre lévő cél ellen, műholdas navigáció nélkül. 76 méterre csapódott be a kívánt helyszíntől.

A következő, immár az ötödik indítás során a 9-A-7759-es 6 ezer méterről, 0.8 Mach-nál indult, a céltól 33 kilométerre. A rakéta azonban meghibásodott.

A hatodik startnál szépített a 9-A-7759: 12 ezer méterről, 1.5 Mach-nál indult, a céltól 120 kilométerre. Tíz méteren belül csapódott be.



A hetedik és a nyolcadik indításnál a vákuumbomba volt soron: az első 12 ezer méterről, 1.5 Mach-nál indult, a céltól 66 kilométerre. A megsemmisítendő objektumtól oldalirányban 7 méterre, 7 méter magasságban robbant. A második is jól teljesített: 10 ezer méterről, 0.9 Mach-nál indult, a céltól 66 kilométerre. A megsemmisítendő objektumtól oldalirányban 2 méterre, 7.5 méter magasságban robbant.