© jp-spotters.com

Moszkva feltámasztaná a szovjet ballonvadász utódját, hogy javítson a légierő felderítő kapacitásán

2023-11-21Katonai repülés

Az U-2 Dragon Lady szovjet megfelelőjének szánt M-55-ös egyetlen használható példányának sorsa már többször is érdekes fordulatot vett; most az ukrajnai konfliktusban tervezik bevetni

A brit védelmi minisztérium információi szerint az Orosz Légierő, hogy csökkentse az ukrán fronton megmutatkozó ISTAR (Intelligence, Surveillance, Target Acquisition, Reconnaissance) képességbéli hiányát, megpróbálja szolgálatba állítani az egyetlen példányban létező, de ilyen szerepkörre korábban nem felműszerezett M-55 Geofizika repülőgépet.

Az 1996 és 2017 között különféle európai tudományos programokban magaslégköri kutatógépként tevékenykedő szerkezet sokáig munka nélkül, raktárban pihent, ám állítólag most leporolták, és egy felderítőkonténerrel felszerelve tesztelik.

© Petr Navratil



A Mjasziscsev tervezőiroda alkotása egyébként meglehetősen kacskaringós úton jutott el arra a szerepkörre, amire végül is készült: gyökerei a Csajka (34-es program) egyhajtóműves repülőgépig nyúlnak vissza, melynek feladata az 50-es 60-as években az USA által a Szovjetunió fölé küldözgetett felderítő funkciójú ballonok gépágyúval és levegő-levegő rakétákkal történő levadászása lett volna. Mire azonban a Csajka bevethetővé csiszolódott, már okafogyottá vált a léte, mivel az első amerikai felderítő műholdak szolgálatba állása miatt leáldozott a ballonok korszaka.



A tervezőiroda azonban látott még fantáziát a típusban, így némi átalakítás után megalkotta belőle az M-17 Sztratoszféra felderítőgépet, mely 1982-ben repült először. A nagy magasságba felemelkedni képes, a NATO által Mystic-A néven nyilvántartásba vett gép 12 repülési világrekordot állított fel, melyek közül ötöt még napjainkban is tart - egyik példánya például 1990-ben 21830 méteres magasságot ért el.

© Alexey Simanovics



Az M-17-est további átalakításoknak vetették alá a szovjet mérnökök: a meghosszabbított törzsrészű, kéthajtóművessé átépített M-17RN változat 1988-ban repült először. Később ez a gép kapta meg az M-55 Geofizika megjelölést, illetve a Mystic-B NATO kódot.

Az M-55-ös is jól teljesített a rekordhajhászás terén: 15 világcsúcs megdöntése köthető hozzá.
A több mint 37 méteres szárnyfesztávolságú, kéthajtóműves gép repülési tulajdonságai igen figyelemre méltóak: 17 ezer méteres magasságban több mint hat órát tud eltölteni, de képes felemelkedni 21 ezer méterre is, igaz, ott már csak egy órát képes tartózkodni.

© Alexey Simanovics



Leszámítva azonban a repülési csúcsok gyűjtögetését és a tudományos munkát, az M-17-es és az M-55-ös az eredeti, azaz felderítő feladatkörében nem sok eredményt tudott elérni. A két típusból összesen tíznél kevesebb példány készült, de már csak a magaslégköri kutatással foglalkozó európai StratoClim programban részt vett gép van repülőképes állapotban.

A Mjasziscsev tervezőiroda felderítőként sikertelennek bizonyult típusának eredeti szerepkörét nagyméretű kémdrónokkal tervezték betölteni az oroszok, ám ez a reméltnél lassabban halad.

A pilótanélküli repülőgép programok kudarca (vagy legalábbis lassú haladása) viszont úgy tűnik, lehetővé teszi, hogy az M-55-ös végre valahára megcsillogtathassa képességeit.


Kolom Dávid (kolom.david@aerotech.hu)
TETSZETT A CIKK? AJÁNLD MÁSOKNAK IS!

Hogy ne maradj le semmiről ami a levegőben történik, lájkold az AeroTech Facebook-oldalát!

HASONLÓ TÉMÁJÚ KORÁBBI HÍREINK:

Friss hírek

Copyright © 2018 by AeroTech Media