Fejlesztői szerint ez az új orosz radar látja az alacsony észlelhetőségű repülőgépeket

Bár az írásunkban bemutatásra kerülő eszköz sem rántja le teljesen a leplet az alacsony észlelhetőségű repülőgépekről, mindenképpen rákényszeríti a fejlesztőket a stealth technológia finomítására

Irán 2020. január nyolcadikán rakétatámadást indított a szomszédos Irakban lévő két amerikai támaszpont ellen, válaszul a Kászem Szolejmáni ellen elkövetett merényletre. A támadás után F-35-ös vadászgépek emelkedtek a levegőbe, de miután az iráni kezelők folyamatosan közölték a gépek pozícióját az ellenfélnek, ezért inkább visszafordultak. Ez volt a hír rövid lényege, ami annak idején több haditechnikával foglalkozó portálon is felbukkant. Bár ezek az oldalak főleg orosz nyelvűek, azért érdemes utánanézni, van-e valami alapja a dolognak.

A hír egyébként a Rezonansz-NE radarokat gyártó cég vezetőjének nyilatkozatára épül, ezért első nekifutásra kicsit reklám szaga van a dolognak.

Az F-35 jelenleg a világ legkorszerűbb vadászgépe, bár Donald Trump szerint láthatatlan, de Dani Zoltán óta tudjuk, hogy a lopakodó technológia valójában csökkentett észlelhetőséget jelent.

A Rezonansz-NE rendszer első darabjait 2015-ben telepítették az Északi-sarkvidéken, jelenleg itt 5 állomás üzemel és még ötöt terveznek rendszerbe állítani. Létezik belőle fix és mobil verzió is.

A publikus műszaki adatokat kutatva a következőket találjuk: a komplexum a VHF sávon üzemel, 100 kW a maximális teljesítmény felvétele - valószínűleg impulzus üzemmódban - és 600 kilométeres távolságból képes felismerni drónokat, lopakodó repülőgépeket, valamint hiperszonikus fegyvereket akár 100 km magasságig. A ballisztikus rakétákat már 1100 kilométerről látja.

Kérdezhetnénk, mit számít egy cikázó hiperszonikus rakétánál a radar gyorsasága? Ott számít csak igazán, a hagyományos eszközök 10 másodperc alatt ismernek fel egy ilyen fegyvert, a Rezonansz-NE-nek pedig elég 1 másodperc (a gyártó szerint).

Ha sokáig nézegetjük a fenti képet, akkor olyan, mintha a HAARP lenne felállítva. A hasonlóság nem véletlen, hiszen ezzel a fajta fázis vezérelt kereszt dipól antennacsoporttal lehet szoftveres vezérléssel bármilyen nyalábot létrehozni. Még a frekvenciában sincs óriási eltérés, hiszen a HAARP a rövidhullám felső tartományában dolgozik, az orosz radar, pedig a VHF sáv alján a 35-70 MHz között. Miért ilyen alacsony a frekvencia, hiszen a modern radarok általában a gigahertzes sávokat használják?

Na, itt van a lényeg. Szintén Dani Zoltán óta tudjuk, hogy lehet valami akármilyen láthatatlan, ha a fizikai méretével megegyező hullámhosszúságú jellel találkozik, akkor egy olyan rezonancia jelenség alakul ki, ami jelentősen megnöveli az érzékelhetőséget. Zoltán egy régi szovjet radart hangolt 120 MHz környékére, aminek hullámhossza 1:10 arányban van kb. a lopakodó fizikai méretével és már ott is működött a dolog. Na mármost, ha lejjebb megyünk a frekivel, akkor a rezonancia arány javul, plusz még szoftveresen tudjuk vezérelni, meg hozzáadunk egy kis mesterséges intelligenciát, akkor oda lyukadunk ki, hogy a dolog működhet. Persze a publikus műszaki adatokban lehetnek túlzások.

A rendszer össze tud kapcsolódni a Poljana-D4M1 hálózaton keresztül más radarokkal, felderítő gépekkel, a parancsnoksággal, valamint jár hozzá az Obzor-1E optikai megfigyelő és ellenség-barát felismerő egység. Ugyanez a hálózat vezérli közvetlenül az S-300 és BUK nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereket, valamint a kis hatótávú Pancír, Tunguszka stb. egységeket is.

Az export változatok más végződéssel futnak és nem jár hozzájuk mesterséges intelligencia, ami nélkül korlátozott lesz az ismeretlen veszélyforrások felismerési képessége. Oroszországon kívül Iránban üzemel két rendszer (egyes források szerint négy), egyet pedig Egyiptom vásárolt 2018-ban, amit a helyi bloggerek fel is fedeztek (lenti kép). Ez a komplexum különösen fontos, hiszen az izraeli légteret is látja, ahol a legnagyobb esélye van F-35 vadászgépek felbukkanásának.

A rendszer üzemeltetéséhez 3 fő szükséges, és mint láthatjuk, a központi vezérlő egység a kiviteltől és a helyi sajátosságoktól függően többféle lehet. 500 különböző célpont megfigyelése lehetséges a gyártó adatai szerint.

Amennyiben a komplexum csak a felét tudja a leírtaknak, már akkor is gigantikus fejlesztési pénzek mentek veszendőbe az USA és más országok részéről.

Források: neewsweek.com, globalsecurity.org, dfnc.ru

Lázár Tibor - (lazarbibi.blog.hu)