Szuhoj Szu-30 Flanker

Az orosz Szuhoj a Szu-30 Flanker kétüléses vadászbombázót annak a Szu-27-es elfogó vadászgépnek az alapjain fejlesztette ki, melynek prototípusa 1977-ben emelkedett első alkalommal a levegőbe az amerikai F-15 Eagle harci gépre adott szovjet válaszként.

A Szu-30-as igazi többfunkciós vadászbombázó, mely légi és földi célpontok ellen egyaránt alkalmazható. A gép alapját a Szu-27-es kétüléses, kiképzési célokra szolgáló változata képezi, melyre aztán a külföldi megrendelők egyedi igényei alapján a Szuhoj felépített egy nagyon potens támadó gépet.

A Szu-30-as igazi karrierjét és hatalmas exportsikerét az Indiai Légierő (IAF) 48 darabos megrendelése indította be. Pedig az IAF nem kis kockázatot vállalt a típus megrendelésével, hiszen az általa óhajtott változat még nem is létezett: azt csak az üzlet nyélbeütését követően kezdte el összeállítani a Szuhoj a vevő igényeinek megfelelően izraeli, francia, indiai és orosz elektronikus fedélzeti rendszerek felhasználásával. Mivel az oroszoknak ez volt az első harci repülőgépük, melyet nyugati komponensekkel szereltek fel, a fejlesztési munka nagyon elhúzódott.

De a több köztes verziót követve végül is megszületett végleges változatú Szu-30MKI elnyerte az IAF tetszését, hiszen minden hibája ellenére erre a típusra alapozták az ország légierejének gerincét, s közben a gép helyi licenszgyártását is beindították. Az IAF a Szu-30-asok legnagyobb üzemeltetőjévé vált, jelenleg több mint 200 példányát repülik.

Az Irkut repülőgépgyár által gyártott Szu-30-asokat azóta már Algéria és Malajzia is rendszerbe állította. Ez a két ország Indiához hasonlóan saját elképzeléssel rendelkezett a típus fedélzeti rendszereivel kapcsolatban, így az MKA (Algéria), és az MKM (Malajzia) verziók is nyugati elektronikus rendszerekkel megtámogatva készültek el.

Az Irkut által gyártott gépekben egy közös berendezés mindenképpen megtalálható, és ez pedig a hatalmas teljesítményű Bars radar, mely egy PESA (passzív elektronikus sugáreltérítéses) rendszerű antennával rendelkezik. Közös még a szibériai cég Szu-30-asaiban a tolóerővektoros kormányrendszer és a kacsa előszárny is, melyek különlegesen jó manőverezőképességet biztosítanak a típus számára.

Kétüléses támadó Szu-30-asokat a komszomolszki Knaapo is gyárt, de az ő termékeik orosz fedélzeti rendszerekkel készülnek, tolórővektoros kormányrendszer, kacsaszárny és a Bars radar nélkül: ez a cég is gyárt exportra: Kína és Venezuela rendelt ebből a változatból.

Az utóbbi időben már az Orosz Légierő is belépett a Szu-30-ast üzemeltetők klubjába, az Irkuttól a Szu-30SM verziót, a Knaapo-tól a Szu-30M2-es változatot megvásárolva.

A típusnak az Orosz Légierő által üzemeltetett Szu-30SM változata nemrég esett át a tűzkeresztségen, a szíriai terrorellenes hadműveletekben vetették be, ahol földi célpontokat támadtak vele.

Szuhoj Szu-30 Flanker hírek