Különleges katonai szolgálatra fogták a kínaiak a még megmaradt Tupoljev utasszállítóikat

A szovjetektől vásárolt Tu-154M flotta utasszállítóinak nagy része a 90-es években a típus elavulása miatt a hadsereghez került, de ugyancsak a fegyveres testületnél kötött ki a jóval modernebb, csak egyetlen példányban Kínába került Tu-204-es is

A rendelkezésre álló adatok alapján a Kínai Hadsereg összesen 12 darab, a civil légitársaságoktól átvett Tu-154-est üzemeltet, melyek közül nyolc példánynak speciális felderítő/hírszerző szerepkört találtak. Ezeket ELINT (elektronikus hírszerző), COMINT (távközlési hírszerző), SIGINT (rádióelektronikai hírszerző) rendszerekkel látták el, de készült EW (elektronikai zavaró), SAR (szintetikus apertúrájú) radarral felszerelt, illetve hagyományos és termokamerákkal megpakolt változatú Tupoljev is.

Speciális szerepkörű kínai Tu-154-esek civil színekben

Ezek gyakran megjelennek az ázsiai térségben az USA részvételével zajló hadgyakorlatok környékén, hogy megpróbálják kifürkészni az ellenfél titkait. Eközben persze a levegőben gyakran összeakadnak az Egyesült Államok katonai gépeivel.

A Tu-154-esek utódjának szánt Tu-204-esből egyetlen példány került az ázsiai nagyhatalomhoz, mely több kitérő után szintén a hadseregnél állapodott meg, mégpedig az ötödik generációs vadászbombázókhoz fejlesztés alatt álló fedélzeti rendszerek repülő tesztlaborjaként.

Az új szerepkör érdekében némileg átfazonírozták a kétszáznégyest: új, vadászgépszerű, lapított orr részt kapott, mely a J-20-as alacsony észlelhetőségű harci gép KLJ-5 típusú AESA radarját rejti. A Tu-204-es megkapta a J-20-as infravörös felderítő és célzó szenzorját is, valamint a törzs tetejére, a pilótafülke mögé utólag felszerelt szárnycsonkokba építve annak egyéb érzékelő rendszereit.

Érdekesség, hogy az egyetlen kínai Tu-204-es civil szerepkörben szinte soha nem repült. Az ázsiai birodalom a típus öt példányát (plusz tíz opciósat) 2001-ben rendelte meg az oroszoktól az egyiptomi Sirocco Aerospace cégen keresztül.
Az orosz repülőgépipar legsötétebb korszakát jelentő időszakban a Rolls-Royce hajtóművekkel és nyugati elektronikával felszerelt teherszállító változatú gépek azonban nagyon lassan készültek el, így az első csak 2006-ban emelkedett a levegőbe. Ekkorra azonban megromlott az oroszok viszonya a Sirocco-val, mely még a 90-es években szállt be a Tu-204-eseket gyártó Aviastar SP cégbe, megszerezve a nyugati rendszerekkel felszerelt változat gyártási és értékesítési jogát.

A második csapás akkor érte a nyugati berendezésekkel felszerelt utasszállító gyártási programját, mikor az angol Rolls-Royce beszüntette a Tu-204-esen használt hajtóműváltozat gyártását. Így a négy darab, már majdnem teljesen elkészült, Kínának szánt gép nem került átadásra, azok Uljanovszkban maradtak.

Az egyetlen, a megrendelőhöz eljutott Tu-204-es sem repült sokat, 2008-tól Tianjin repülőterén félrehúzva tárolták, majd 2011-ben egy katonai repülési kutatóintézethez került, ahol a szerkezeti megoldásait tanulmányozták.

A kínai fél 2012-ben kötött szerződést a Tupoljev-tervezőirodával a gép repülő laboratóriummá alakításáról. Az oroszok végezték a tervezést, a kínaiak pedig a speciális berendezéseket építették be a gépbe. A módosított, és Tu-204-120C(E) típusjelzéssel ellátott tesztlabor 2012 december 11-én repült először, amelyet még öt további próbarepülés követett 2013 végéig.