A Kh-101-es integrációs munkája még 2015-ben is zajlott © Alex S.
A Kh-101/102 szárnyas rakéták létrehozása éppen a Szovjetunió széthullásának idején kezdődött meg, és mivel ez a fegyverkategória nagyon fontos volt a szovjet katonai örökséget továbbvivő Oroszországnak, a munkálatokat nem hátráltatta a más területekre akkoriban nagyon jellemző pénzhiány.
A fegyverről nagyon kevés információ látott eddig napvilágot, de annyit azért tudni, hogy két változata létezik: a Kh-101-es hagyományos robbanófejjel, míg a Kh-102-es nukleáris töltettel rendelkezik. Az alacsony észlelhetőség szempontjai szerint kialakított szárnyas rakétákat egy kisméretű sugárhajtómű hajtja, melynek segítségével a 101-es nem hivatalos adatok szerint 4000, a 102-es pedig 5000 km-es távolságban lévő célpontok elérésére képes.
Az új fegyvereket a Tu-160-as bombázó a belső terében hordozhatja, mégpedig két forgatható indító berendezésre rögzítve 6-6 darabot. A Tu-95-ös fegyverkamrájában azonban nem fér bele a rombolóeszköz, így az a szárnyai alatt kénytelen szállítani azokat dupla indítósínekre szerelve, összesen nyolc darabot. Ez viszont jelentősen csökkenti a Medvék hatósugarát.
A szárnyas rakétákkal, illetve azok mérethű modelljeivel 2004-ben kezdődtek meg a repülési tesztek egy Tu-95-ös bevonásával. A Raduga tervezőiroda által létrehozott fegyvert nemrégiben rendszeresítette az Orosz Légierő, bár hivatalosan ezt soha nem jelentették be.