Látszólag ócskavasat, a valóságban egy high-tech kémgépet fogott a NATO a Balti-tenger fölött

A Baltic Air Policing misszió keretében igazoltatott orosz gép az elsőként 1957-ben levegőbe emelkedett Il-18-as utasszállítón alapuló, annál nem sokkal fiatalabb Il-22-es gyökeres ráncfelvarrásával született

Az Orosz Légierő elektronikus zavaró és hírszerző feladatkörre hangolt Il-22PP típusú repülőgépe (mindjárt két példány is) július 29-én első alkalommal futott bele a NATO erőknek a három kis balti állam védelmére létrejött Baltic Air Policing kezdeményezés keretében levegőbe emelt vadászbombázóiba.

A BAP keretében spanyol Eurofighterek és olasz F-35-ösök kaptak szárnyra az azonosítatlan légi kötelék lecsekkolására. A vörös csillagos formáció az említett két Iljusinon felül még egy Szu-24-est és egy Il-76-ost is magában foglalt.

Az Il-22PP fejlesztési munkáit a Mjasziscsev Kísérleti Tervezőiroda végezte, a már kivénhedt Il-22-es alapverziójából alakítva ki az új változatot. A prototípus állami tesztjei 2016-ban fejeződtek be, a hadsereg pedig már abban az évben át is vett két, látszólag már elavult, de fedélzeti rendszereit tekintve a csúcstechnikát képviselő gépet.



Az Il-18-as utasszállítón alapuló Il-22-eseket még a Szovjetunió fejlesztette ki különleges elektronikus adatgyűjtő, zavaró, illetve hírszerzési feladatokra. A gépekkel a NATO tagállamok vadászgépei gyakran összeakadtak, amikor azok a nyugati légtér közelében elektronikus adatokat gyűjtöttek a katonai szövetség légvédelmi rendszereiről, illetve harci repülőgépeik által kisugárzott információkról.

De nem csak a szovjet időkben volt gyakori az ilyen találkozás, hanem napjainkban is, hiszen a kiújult hidegháborús légkörben az Orosz Légierő ismét egyre gyakrabban küldi kémkedési feladatokkal Japán, Lengyelország, illetve a balti államok határainak közelébe a különleges képességű Il-22-eseket. Az Iljusinok azonban nem mindig maradnak a határ orosz oldalán; szándékosan, vagy véletlenül sokszor átlépik azt, kiprovokálva az ellenük való intézkedést, ami további adatgyűjtési lehetőséghez juttatja őket.

A gépek mára azonban már eléggé elavultak, ezért még 2009-ben a védelmi minisztérium megrendelte az Il-22-esek modernizációját, illetve többféle specializált alváltozat létrehozását. A nagy munkát a Mjasziscsev Kísérleti Tervezőiroda kapta meg.

Hogy mire is képes a négyhajtóműves Il-22PP, arról a dolog titkos mivolta miatt nagyon kevés információ szivárgott ki. Annyi sejthető, hogy a gépek megújult és kibővült missziós elektronikája alkalmas elektronikus zavarásra, de a típusváltozat emellett hírszerzési és felderítési funkciókat is elláthat. Az Iljusin valószínűleg képessé vált az ellenséges AWACS gépek, Patriot légvédelmi rendszerek zavarására, illetve a különféle drónok adat-összeköttetéseinek a megbolondítására.

Az ismert repülési szakírónak, Piotr Butowskinak egy korábbi írása némi többletinformációt is nyújt a típus rendszereivel kapcsolatban. Ezek szerint, a géptörzs két oldalára szerelt négy hatalmas doboz a kalugai KNIRTI által kifejlesztett L-415 elektronikus zavarórendszer antennáit rejti.
A gép önvédelmére szolgáló, kilőhető rakétacsalikat egyrészt az Iljusin törzsének alsó részébe építették be, másrészt egy fixen felszerelt konténerben helyezték el.

Bár nagyon hiányosak a témában az információk, úgy tűnik, hogy az alapváltozaton és a fentebb említett PP verzión túl fejlesztés alatt áll az Il-22K jelzésű altípus is, ami a műholdas kommunikációt elősegítő átjátszóállomásként (is) fog működni.