A feltörekvő ázsiai birodalom évekkel ezelőtt kezdte meg a nyomulást a Dél-kínai-tenger olajban gazdag, nemzetközi vizein. A 2017 második félévében készült, most közzétett felvételekből kiderül, a nagy mű immár csaknem elkészült
A Spratly-szigetek három, korábban inkább csak zátonynak minősülő tagját Kína az elmúlt években hatalmas munkával feltöltötte, és azokon katonai repülőtereket létesített, a szokásos kiszolgáló infrastruktúrával együtt. Az Inquirer.net honlapon bemutatott felvételek alapján úgy tűnik, hogy a felszállópályák, a hangárok, az irányítótornyok és az egyéb létesítmények már készen állnak a katonai repülőgépek fogadására.
A vadászgépek mellett H-6 közepes bombázók és AWACS gépek kiszolgálására, illetve állomásoztatására is lesz lehetőség az új bázisokon, sőt még olyan nagyméretű teherszállítók is landolhatnak majd, mint az Il-76, vagy éppen a vadonatúj kínai fejlesztésű Y-20.
Csakhogy Kína mindezt teljesen jogtalanul hozta létre a Dél-kínai-tengeren, hiszen nemzetközi területről van szó. Egyedül csak a térség vizein eddig egyeduralkodónak számító Egyesült Államok lenne képes fellépni az illetéktelen területszerzés ellen, de a szuperhatalom keze is meg van kötve, így inkább csak jelképes lépésekkel fejezi ki nemtetszését.
Például azzal, hogy tovább erősíti a térségben lévő, a fennhatósága alá tartozó Guam szigetekre telepített erőit. Nem véletlen, hogy január közepén az amerikai bombázótriád mindhárom tagjának néhány példánya - az öreg B-52 Stratofortess, a változtatható szárnynyilazású B-1B Lancer, illetve a lopakodó kialakítású B-2 Spirit stratégiai bombázó - egy időben volt jelen a szigeten található Andersen légitámaszponton, hogy ezzel is megpróbálják - legalább jelképesen - megszorongatni a jövő szuperhatalmát.